Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈaːlːɒndoː]

Melléknév

állandó

  1. Változatlan.

Fordítások

Szinonimák

Etimológia

áll beálló melléknévi igeneve.

Főnév

állandó

  1. (matematika) Olyan mennyiségek értéke, amilyen például a fénysebesség, állandó, ha rögzítettük a mértékegységeket. Bizonyos esetekben a mértékegységeket úgy rögzítik, hogy egyes állandók az egyszerűség kedvéért eggyel legyenek egyenlők. Newton második törvénye szerint egy test gyorsításához szükséges erő arányos a tömeg és a gyorsulás szorzatával. Az erő Newton nevét viselő mértékegységét úgy állapították meg, hogy ez a törvény SI egységrendszerben erre egyszerűsödjön: erő = tömeg   gyorsulás.

Fordítások

További információk