Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈiːroː]

Főnév

író

  1. Olyan személy, aki irodalmi szövegeket ír.
  2. (konyha) A vajgyártás mellékterméke, savanykás ízű, híg, tejhez hasonló színű folyadék.

Etimológia

ír folyamatos melléknévi igeneve.

Fordítások

Ragozás

író ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset író írók
tárgyeset írót írókat
részes eset írónak íróknak
-val/-vel íróval írókkal
-ért íróért írókért
-vá/-vé íróvá írókká
-ig íróig írókig
-ként íróként írókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben íróban írókban
-on/-en/-ön írón írókon
-nál/-nél írónál íróknál
-ba/-be íróba írókba
-ra/-re íróra írókra
-hoz/-hez/-höz íróhoz írókhoz
-ból/-ből íróból írókból
-ról/-ről íróról írókról
-tól/-től írótól íróktól
író birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én íróm íróim
a te íród íróid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
írója írói
a mi írónk íróink
a ti írótok íróitok
az ő írójuk íróik

Származékok

Melléknév

író

  1. Aki vagy ami ír.
    író ember