Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡ʃɒbdɒ]

Főnév

csapda

  1. Vadállatok megfogására, illetve elpusztítására szolgáló eszköz.[1]

Etimológia

csap +‎ -da

Fordítások

Ragozás

csapda ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset csapda csapdák
tárgyeset csapdát csapdákat
részes eset csapdának csapdáknak
-val/-vel csapdával csapdákkal
-ért csapdáért csapdákért
-vá/-vé csapdává csapdákká
-ig csapdáig csapdákig
-ként csapdaként csapdákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben csapdában csapdákban
-on/-en/-ön csapdán csapdákon
-nál/-nél csapdánál csapdáknál
-ba/-be csapdába csapdákba
-ra/-re csapdára csapdákra
-hoz/-hez/-höz csapdához csapdákhoz
-ból/-ből csapdából csapdákból
-ról/-ről csapdáról csapdákról
-tól/-től csapdától csapdáktól
csapda birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én csapdám csapdáim
a te csapdád csapdáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
csapdája csapdái
a mi csapdánk csapdáink
a ti csapdátok csapdáitok
az ő csapdájuk csapdáik

Származékok

Jegyzetek

  1. Kovács László. Vadászlexikon. Budapest: Saxum Kiadó Bt., p. 39 (2002). ISBN 963 9308 50 1