Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛrɛst]

Főnév

kereszt

  1. (köznyelv): általában két (esetleg több), egymást keresztező vonalból, rovásból álló jelkép, szimbólum.
  2. (zene): a módosítójelek egyike: (hasonló a kettőskereszt, # karakterhez): egy adott hang elé írva fél fokkal megemeli azt: pl. ♯C: cisz, ♯A: aisz stb.

Etimológia

Egy szláv *kreszt szóból. A szó végső soron ugyanabból a görög szóból ered, amiből a magyar Krisztus is.

Fordítások

Ragozás

kereszt ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kereszt keresztek
tárgyeset keresztet kereszteket
részes eset keresztnek kereszteknek
-val/-vel kereszttel keresztekkel
-ért keresztért keresztekért
-vá/-vé keresztté keresztekké
-ig keresztig keresztekig
-ként keresztként keresztekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben keresztben keresztekben
-on/-en/-ön kereszten kereszteken
-nál/-nél keresztnél kereszteknél
-ba/-be keresztbe keresztekbe
-ra/-re keresztre keresztekre
-hoz/-hez/-höz kereszthez keresztekhez
-ból/-ből keresztből keresztekből
-ról/-ről keresztről keresztekről
-tól/-től kereszttől keresztektől
kereszt birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én keresztem keresztjeim
a te kereszted keresztjeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
keresztje keresztjei
a mi keresztünk keresztjeink
a ti keresztetek keresztjeitek
az ő keresztjük keresztjeik

Szinonimák

Származékok