Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkrɒmpus]

Főnév

krampusz

  1. A Mikulást kísérő virgácsos ördögalak.
  2. Ezt ábrázoló (csokoládé)figura, bábu.
  3. (gúnyos) Vén krampusz - ijesztő, csúf ember, különösen férfi.

Etimológia

német Krampus („’krampusz’”) < régi német Krampen („’karom’”)
Osztrák nyelvjárásokban a Krampn, Krempn, Krampas jelentése: élettelen, kiszáradt, elhervadt.
Bajor területeken a Krampuszt inkább Kramperl néven nevezik. [1]

Fordítások

Ragozás

krampusz ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset krampusz krampuszok
tárgyeset krampuszt krampuszokat
részes eset krampusznak krampuszoknak
-val/-vel krampusszal krampuszokkal
-ért krampuszért krampuszokért
-vá/-vé krampusszá krampuszokká
-ig krampuszig krampuszokig
-ként krampuszként krampuszokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben krampuszban krampuszokban
-on/-en/-ön krampuszon krampuszokon
-nál/-nél krampusznál krampuszoknál
-ba/-be krampuszba krampuszokba
-ra/-re krampuszra krampuszokra
-hoz/-hez/-höz krampuszhoz krampuszokhoz
-ból/-ből krampuszból krampuszokból
-ról/-ről krampuszról krampuszokról
-tól/-től krampusztól krampuszoktól
krampusz birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én krampuszom krampuszaim
a te krampuszod krampuszaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
krampusza krampuszai
a mi krampuszunk krampuszaink
a ti krampuszotok krampuszaitok
az ő krampuszuk krampuszaik

Gyakoriság

  • 4

Jegyzetek

Forrás