Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈruɡoː]

Főnév

rugó

  1. Acél vagy más rugalmas anyag szálából, szalagjából hajlított vagy csavart, rugalmas alkatrész. [1]
    az óra, a dívány rugója
  2. (sajtónyelvi) Indítóok. [1]
    tettének rugói
  3. (szleng) ezres [1], lepedő

Szinonimák

Származékok

Fordítások

Ragozás

rugó ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset rugó rugók
tárgyeset rugót rugókat
részes eset rugónak rugóknak
-val/-vel rugóval rugókkal
-ért rugóért rugókért
-vá/-vé rugóvá rugókká
-ig rugóig rugókig
-ként rugóként rugókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben rugóban rugókban
-on/-en/-ön rugón rugókon
-nál/-nél rugónál rugóknál
-ba/-be rugóba rugókba
-ra/-re rugóra rugókra
-hoz/-hez/-höz rugóhoz rugókhoz
-ból/-ből rugóból rugókból
-ról/-ről rugóról rugókról
-tól/-től rugótól rugóktól
rugó birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én rugóm rugóim
a te rugód rugóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
rugója rugói
a mi rugónk rugóink
a ti rugótok rugóitok
az ő rugójuk rugóik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6