Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvaːʃaːr]

Főnév

vásár

  1. Az adás-vevés szervezett alkalma. [1]

Etimológia

A perzsa eredetű bazár szóból, amit a törököktől (vö. modern török pazar) vettünk át.

Származékok

Fordítások

Ragozás

vásár ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset vásár vásárok
tárgyeset vásárt vásárokat
részes eset vásárnak vásároknak
-val/-vel vásárral vásárokkal
-ért vásárért vásárokért
-vá/-vé vásárrá vásárokká
-ig vásárig vásárokig
-ként vásárként vásárokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben vásárban vásárokban
-on/-en/-ön vásáron vásárokon
-nál/-nél vásárnál vásároknál
-ba/-be vásárba vásárokba
-ra/-re vásárra vásárokra
-hoz/-hez/-höz vásárhoz vásárokhoz
-ból/-ből vásárból vásárokból
-ról/-ről vásárról vásárokról
-tól/-től vásártól vásároktól
vásár birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én vásárom vásáraim
a te vásárod vásáraid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
vására vásárai
a mi vásárunk vásáraink
a ti vásárotok vásáraitok
az ő vásáruk vásáraik

Jegyzetek