Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʒaːkut͡sːɒ]

Főnév

zsákutca

  1. Átmenő forgalomra alkalmatlan, egyik végén kerítéssel vagy épülettel elrekesztett utca. [1]

Etimológia

zsák +‎ utca

Fordítások

Ragozás

zsákutca ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset zsákutca zsákutcák
tárgyeset zsákutcát zsákutcákat
részes eset zsákutcának zsákutcáknak
-val/-vel zsákutcával zsákutcákkal
-ért zsákutcáért zsákutcákért
-vá/-vé zsákutcává zsákutcákká
-ig zsákutcáig zsákutcákig
-ként zsákutcaként zsákutcákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben zsákutcában zsákutcákban
-on/-en/-ön zsákutcán zsákutcákon
-nál/-nél zsákutcánál zsákutcáknál
-ba/-be zsákutcába zsákutcákba
-ra/-re zsákutcára zsákutcákra
-hoz/-hez/-höz zsákutcához zsákutcákhoz
-ból/-ből zsákutcából zsákutcákból
-ról/-ről zsákutcáról zsákutcákról
-tól/-től zsákutcától zsákutcáktól
zsákutca birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én zsákutcám zsákutcáim
a te zsákutcád zsákutcáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
zsákutcája zsákutcái
a mi zsákutcánk zsákutcáink
a ti zsákutcátok zsákutcáitok
az ő zsákutcájuk zsákutcáik

Jegyzetek