áldozás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈaːldozaːʃ]

Főnév

áldozás

1. (vallás) Tárgy, állat vagy ember felajánlása az isten(ek)nek és megsemmisítése/megölése.
2. (kereszténység) Szentáldozás.

Etimológia

áldoz +‎ -ás

Fordítások

Felajánlás az isten(ek)nek

angol: sacrifice (en)

Ragozás

áldozás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	áldozás	áldozások
tárgyeset	áldozást	áldozásokat
részes eset	áldozásnak	áldozásoknak
-val/-vel	áldozással	áldozásokkal
-ért	áldozásért	áldozásokért
-vá/-vé	áldozássá	áldozásokká
-ig	áldozásig	áldozásokig
-ként	áldozásként	áldozásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	áldozásban	áldozásokban
-on/-en/-ön	áldozáson	áldozásokon
-nál/-nél	áldozásnál	áldozásoknál
-ba/-be	áldozásba	áldozásokba
-ra/-re	áldozásra	áldozásokra
-hoz/-hez/-höz	áldozáshoz	áldozásokhoz
-ból/-ből	áldozásból	áldozásokból
-ról/-ről	áldozásról	áldozásokról
-tól/-től	áldozástól	áldozásoktól

áldozás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	áldozásom	áldozásaim
a te	áldozásod	áldozásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	áldozása	áldozásai
a mi	áldozásunk	áldozásaink
a ti	áldozásotok	áldozásaitok
az ő	áldozásuk	áldozásaik