állásvesztés
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈaːlːaːʃvɛsteːʃ]
Főnév
állásvesztés
- (ritka) Hivatalvesztés.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | állásvesztés | állásvesztések |
| tárgyeset | állásvesztést | állásvesztéseket |
| részes eset | állásvesztésnek | állásvesztéseknek |
| -val/-vel | állásvesztéssel | állásvesztésekkel |
| -ért | állásvesztésért | állásvesztésekért |
| -vá/-vé | állásvesztéssé | állásvesztésekké |
| -ig | állásvesztésig | állásvesztésekig |
| -ként | állásvesztésként | állásvesztésekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | állásvesztésben | állásvesztésekben |
| -on/-en/-ön | állásvesztésen | állásvesztéseken |
| -nál/-nél | állásvesztésnél | állásvesztéseknél |
| -ba/-be | állásvesztésbe | állásvesztésekbe |
| -ra/-re | állásvesztésre | állásvesztésekre |
| -hoz/-hez/-höz | állásvesztéshez | állásvesztésekhez |
| -ból/-ből | állásvesztésből | állásvesztésekből |
| -ról/-ről | állásvesztésről | állásvesztésekről |
| -tól/-től | állásvesztéstől | állásvesztésektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | állásvesztésem | állásvesztéseim |
| a te | állásvesztésed | állásvesztéseid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
állásvesztése | állásvesztései |
| a mi | állásvesztésünk | állásvesztéseink |
| a ti | állásvesztésetek | állásvesztéseitek |
| az ő | állásvesztésük | állásvesztéseik |
Gyakoriság
- 5
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)