ámítás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈaːmiːtaːʃ]

Főnév

ámítás

Származékok

• (összetételek): népámítás

Etimológia

ámít +‎ -ás

Fordítások

Tartalom

német: Trügerei (de) nn, Täuschung (de) nn

Ragozás

ámítás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	ámítás	ámítások
tárgyeset	ámítást	ámításokat
részes eset	ámításnak	ámításoknak
-val/-vel	ámítással	ámításokkal
-ért	ámításért	ámításokért
-vá/-vé	ámítássá	ámításokká
-ig	ámításig	ámításokig
-ként	ámításként	ámításokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	ámításban	ámításokban
-on/-en/-ön	ámításon	ámításokon
-nál/-nél	ámításnál	ámításoknál
-ba/-be	ámításba	ámításokba
-ra/-re	ámításra	ámításokra
-hoz/-hez/-höz	ámításhoz	ámításokhoz
-ból/-ből	ámításból	ámításokból
-ról/-ről	ámításról	ámításokról
-tól/-től	ámítástól	ámításoktól

ámítás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	ámításom	ámításaim
a te	ámításod	ámításaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	ámítása	ámításai
a mi	ámításunk	ámításaink
a ti	ámításotok	ámításaitok
az ő	ámításuk	ámításaik