Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈaːrboːt͡s]

Főnév

árbóc

  1. Hajón felállított szárfa, amely a vitorlák felhúzására és kifeszítésére szolgál.[1]

Fordítások

Ragozás

árbóc ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset árbóc árbócok
tárgyeset árbócot árbócokat
részes eset árbócnak árbócoknak
-val/-vel árbóccal árbócokkal
-ért árbócért árbócokért
-vá/-vé árbóccá árbócokká
-ig árbócig árbócokig
-ként árbócként árbócokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben árbócban árbócokban
-on/-en/-ön árbócon árbócokon
-nál/-nél árbócnál árbócoknál
-ba/-be árbócba árbócokba
-ra/-re árbócra árbócokra
-hoz/-hez/-höz árbóchoz árbócokhoz
-ból/-ből árbócból árbócokból
-ról/-ről árbócról árbócokról
-tól/-től árbóctól árbócoktól
árbóc birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én árbócom árbócaim
a te árbócod árbócaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
árbóca árbócai
a mi árbócunk árbócaink
a ti árbócotok árbócaitok
az ő árbócuk árbócaik

Származékok

Jegyzetek