Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈeːrteːktaːrɟ]

Főnév

értéktárgy

  1. Nagyobb értéket képviselő tárgy, pl. festmény, gyűjtemény.

Etimológia

érték +‎ tárgy

Fordítások

Ragozás

értéktárgy ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset értéktárgy értéktárgyak
tárgyeset értéktárgyat értéktárgyakat
részes eset értéktárgynak értéktárgyaknak
-val/-vel értéktárggyal értéktárgyakkal
-ért értéktárgyért értéktárgyakért
-vá/-vé értéktárggyá értéktárgyakká
-ig értéktárgyig értéktárgyakig
-ként értéktárgyként értéktárgyakként
-ul/-ül - -
-ban/-ben értéktárgyban értéktárgyakban
-on/-en/-ön értéktárgyon értéktárgyakon
-nál/-nél értéktárgynál értéktárgyaknál
-ba/-be értéktárgyba értéktárgyakba
-ra/-re értéktárgyra értéktárgyakra
-hoz/-hez/-höz értéktárgyhoz értéktárgyakhoz
-ból/-ből értéktárgyból értéktárgyakból
-ról/-ről értéktárgyról értéktárgyakról
-tól/-től értéktárgytól értéktárgyaktól
értéktárgy birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én értéktárgyam értéktárgyaim
a te értéktárgyad értéktárgyaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
értéktárgya értéktárgyai
a mi értéktárgyunk értéktárgyaink
a ti értéktárgyatok értéktárgyaitok
az ő értéktárgyuk értéktárgyaik