Kiejtés

  • IPA: [ ˈoːl]

Főnév

ól

  1. Alacsony faépítmény, ahol éjszaka az állatok aludhatnak.

Etimológia

Egy ótörök *aghyl szóból, vö. modern török ağıl.

Fordítások

Származékok

Ige

ól

  1. iszik