öltözik

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈøltøzik]

Ige

öltözik

1. (ruházat) ruhát vesz magára.

Etimológia

1. az ölt ige -öz képzős származéka.

Fordítások

öltözik — lásd ölt

Származékok

• öltözet, öltöző

• (igekötős alakok): | beöltözik | felöltözik | kiöltözik |