Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈørveːɲ]

Főnév

örvény

Etimológia

Egy *őr- tőből, lásd az őröl igét.

Fordítások

Ragozás

örvény ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset örvény örvények
tárgyeset örvényt örvényeket
részes eset örvénynek örvényeknek
-val/-vel örvénnyel örvényekkel
-ért örvényért örvényekért
-vá/-vé örvénnyé örvényekké
-ig örvényig örvényekig
-ként örvényként örvényekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben örvényben örvényekben
-on/-en/-ön örvényen örvényeken
-nál/-nél örvénynél örvényeknél
-ba/-be örvénybe örvényekbe
-ra/-re örvényre örvényekre
-hoz/-hez/-höz örvényhez örvényekhez
-ból/-ből örvényből örvényekből
-ról/-ről örvényről örvényekről
-tól/-től örvénytől örvényektől
örvény birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én örvényem örvényeim
a te örvényed örvényeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
örvénye örvényei
a mi örvényünk örvényeink
a ti örvényetek örvényeitek
az ő örvényük örvényeik

Származékok