ösztöke

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈøstøkɛ]

Főnév

ösztöke

1. Állatok hajtására, nógatására szolgáló hegyes szerszám.

Etimológia

Egy szláv *styk szóból, vö. szlovák styk.

Fordítások

Tartalom

angol: goad (en) arab: منخس‎ (ar) (mnḵs) bolgár: остен (bg) hn (osten) finn: tutkain (fi) görög: βουκέντρα (el) nn (voukéntra) héber: מַלְמַד‎ (he) (málmad)

latin: stimulus (la) lengyel: oścień (pl) hn macedón: остен (mk) hn (osten) maláj: angkus (ms) ógörög: κέντρον (grc) sn (kéntron) szerbhorvát: бадало (sh), badalo (sh) urdu: آنکس‎ (ur)