ügyelés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈyɟɛleːʃ]

Főnév

ügyelés

1. Egy rendszeresen előforduló folyamatot figyelemmel kísérés.

Etimológia

ügyel +‎ -és

Ragozás

ügyelés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	ügyelés	ügyelések
tárgyeset	ügyelést	ügyeléseket
részes eset	ügyelésnek	ügyeléseknek
-val/-vel	ügyeléssel	ügyelésekkel
-ért	ügyelésért	ügyelésekért
-vá/-vé	ügyeléssé	ügyelésekké
-ig	ügyelésig	ügyelésekig
-ként	ügyelésként	ügyelésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	ügyelésben	ügyelésekben
-on/-en/-ön	ügyelésen	ügyeléseken
-nál/-nél	ügyelésnél	ügyeléseknél
-ba/-be	ügyelésbe	ügyelésekbe
-ra/-re	ügyelésre	ügyelésekre
-hoz/-hez/-höz	ügyeléshez	ügyelésekhez
-ból/-ből	ügyelésből	ügyelésekből
-ról/-ről	ügyelésről	ügyelésekről
-tól/-től	ügyeléstől	ügyelésektől

ügyelés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	ügyelésem	ügyeléseim
a te	ügyelésed	ügyeléseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	ügyelése	ügyelései
a mi	ügyelésünk	ügyeléseink
a ti	ügyelésetek	ügyeléseitek
az ő	ügyelésük	ügyeléseik