Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈynːɛpʃeːɡ]

Főnév

ünnepség

  1. Megemlékezés valamilyen emlékezetes eseményről.

Etimológia

ünnep +‎ -ség

Fordítások

Ragozás

ünnepség ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset ünnepség ünnepségek
tárgyeset ünnepséget ünnepségeket
részes eset ünnepségnek ünnepségeknek
-val/-vel ünnepséggel ünnepségekkel
-ért ünnepségért ünnepségekért
-vá/-vé ünnepséggé ünnepségekké
-ig ünnepségig ünnepségekig
-ként ünnepségként ünnepségekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben ünnepségben ünnepségekben
-on/-en/-ön ünnepségen ünnepségeken
-nál/-nél ünnepségnél ünnepségeknél
-ba/-be ünnepségbe ünnepségekbe
-ra/-re ünnepségre ünnepségekre
-hoz/-hez/-höz ünnepséghez ünnepségekhez
-ból/-ből ünnepségből ünnepségekből
-ról/-ről ünnepségről ünnepségekről
-tól/-től ünnepségtől ünnepségektől
ünnepség birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én ünnepségem ünnepségeim
a te ünnepséged ünnepségeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
ünnepsége ünnepségei
a mi ünnepségünk ünnepségeink
a ti ünnepségetek ünnepségeitek
az ő ünnepségük ünnepségeik