őslakos

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈøːʃlɒkoʃ]

Főnév

őslakos

1. (bizalmas) Helységben vagy ritkán házban: őslakó.

Etimológia

ős +‎ lakos

Ragozás

őslakos ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	őslakos	őslakosok
tárgyeset	őslakost	őslakosokat
részes eset	őslakosnak	őslakosoknak
-val/-vel	őslakossal	őslakosokkal
-ért	őslakosért	őslakosokért
-vá/-vé	őslakossá	őslakosokká
-ig	őslakosig	őslakosokig
-ként	őslakosként	őslakosokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	őslakosban	őslakosokban
-on/-en/-ön	őslakoson	őslakosokon
-nál/-nél	őslakosnál	őslakosoknál
-ba/-be	őslakosba	őslakosokba
-ra/-re	őslakosra	őslakosokra
-hoz/-hez/-höz	őslakoshoz	őslakosokhoz
-ból/-ből	őslakosból	őslakosokból
-ról/-ről	őslakosról	őslakosokról
-tól/-től	őslakostól	őslakosoktól

őslakos birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	őslakosom	őslakosaim
a te	őslakosod	őslakosaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	őslakosa	őslakosai
a mi	őslakosunk	őslakosaink
a ti	őslakosotok	őslakosaitok
az ő	őslakosuk	őslakosaik