γένειον

Ógörög

γένειον (géneion)

Kiejtés

 

• IPA: /ɡé.neː.on/ → /ˈʝe.ni.on/ → /ˈʝe.ni.on/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ɡé.neː.on/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈɡe.ni.on/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈʝe.ni.on/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈʝe.ni.on/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈʝe.ni.on/

Főnév

γένειον • (géneion)

(géneion)

1. áll

Etimológia

Tkp. *gino, lásd a latin genæ szót.