δειμός

Ógörög

δειμός (deimós)

Kiejtés

 

• IPA: /deː.mós/ → /ðiˈmos/ → /ðiˈmos/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /deː.mós/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /diˈmos/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ðiˈmos/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ðiˈmos/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ðiˈmos/

Főnév

δειμός • (deimós)

(deimósz) (hn.)

1. félelem

Etimológia

Tkp. *dimo, lásd az örmény երկյուղ szót.