μετρέω

Ógörög

μετρέω (metréō)

Kiejtés

 

• IPA: /me.tré.ɔː/ → /meˈtre.o/ → /meˈtre.o/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /me.tré.ɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /meˈtre.o/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /meˈtre.o/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /meˈtre.o/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /meˈtre.o/

Ige

μετρέω • (metréō)

(metréó)

1. mér

Etimológia

Tkp. *meti, lásd a latin metior igét.