σπείρω

Ógörög

σπείρω (speírō)

Kiejtés

 

• IPA: /spěː.rɔː/ → /ˈspi.ro/ → /ˈspi.ro/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /spěː.rɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈspi.ro/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈspi.ro/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈspi.ro/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈspi.ro/

Ige

σπείρω • (speírō)

(szpeíró)

1. vet (magokat)