τέλος

Ógörög

τέλος (télos)

Kiejtés

 

• IPA: /té.los/ → /ˈte.los/ → /ˈte.los/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /té.los/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈte.los/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈte.los/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈte.los/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈte.los/

Főnév

τέλος • (télos) sn (genitivus τέλους vagy τέλεος); harmadik ragozás

1. vége valaminek