τέλος
Ógörög
τέλος (télos)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /té.los/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈte.los/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈte.los/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈte.los/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈte.los/
Főnév
τέλος • (télos) sn (genitivus τέλους vagy τέλεος); harmadik ragozás
- vége valaminek