власть
власть (vlastʹ)
Kiejtés
- IPA: [vɫasʲtʲ]
Főnév
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | вла́сть | вла́сти |
| birtokos | вла́сти | власте́й |
| részes | вла́сти | властя́м |
| tárgyeset | вла́сть | вла́сти |
| eszközh. | вла́стью | властя́ми |
| elöljárós | вла́сти | властя́х |
власть • (vlastʹ) nn élett (birtokos вла́сти, alanyeset tsz. вла́сти, birtokos tsz. власте́й)
- hatalom
- államhatalom
- közhatalom
- hatáskör
- jogkör
- illetékesség
- hatás
- власти ― vlasti ― hatóságok
- быть во власти (чего-л.)
- (vmnek) hatása alatt van
- быть под властью (кого-л.)
- (vknek) a hatalmában van
- быть/стоять у власти
- hatalmon van
- ваша власть
- régi ahogy (önnek) tetszik
- верховная власть
- legfelsőbb (állam)hatalom
- во власти предрассудков
- az előítéletek hatása alatt
- государственная власть
- államhatalom
- иметь власть (над кем/чем)
- hatalma van (vk felett)
- исполнительная власть
- végrehajtó hatalom
- местные власти v. власти на местах
- helyi hatóságok
- не в моей власти решать это дело
- nem az én hatáskörömbe tartozik ennek az ügynek eldöntése; nem áll módomban ebben az ügyben dönteni
- облечённый властью
- hatalommal felruházott
- органы власти
- államhatalmi szervek
- превышение власти
- hatáskör túllépése
- приход к власти
- hatalomra jutás/kerülés
- терять власть над собой
- elveszti önuralmát, nem tud uralkodni magán
Lásd még
- вла́стный (vlástnyj)
- безвла́стие sn (bezvlástije)
- властели́н hn (vlastelín)
- власти́тель hn (vlastítelʹ)
- властолю́бие sn (vlastoljúbije)
- владе́ть foly (vladétʹ)