вугал (vuhal)

Kiejtés

  • IPA: [vuɣaɫ]

Főnév

ву́гал (vúhalhn élett (birtokos вугла́, alanyeset tsz. вуглы́, birtokos tsz. вугло́ў)

  1. <geometriai> szög

Etimológia

Tkp. *ugol ~ *ango, lásd a latin angulus szót.