мочь
(могут szócikkből átirányítva)
jelen | múlt | felsz. | |
---|---|---|---|
я | могу́ | мо́г могла́ |
|
ты | мо́жешь | мо́г могла́ |
*моги́ |
он она оно |
мо́жет | мо́г могла́ могло́ |
|
мы | мо́жем | могли́ | |
вы | мо́жете | могли́ | *моги́те |
они | мо́гут | могли́ | |
akt. part. jelen | могу́щий△ | ||
akt. part. múlt | мо́гший | ||
gerundium jelen | — | ||
gerundium múlt | мо́гши | ||
jövő | буду/будешь… мо́чь |
мочь (močʹ)
Kiejtés
- IPA: [mot͡ɕ]
Ige
мо́чь • (móčʹ) foly (befejezett смочь)
- képes vmire
- szabad (megtenni vmit)
Főnév
мочь • (močʹ) nn élett (birtokos мо́чи, alanyeset tsz. мо́чи, birtokos tsz. мо́чей)
- erő
- képesség
- бежать {изо всей мочи/во всю мочь} ― bežatʹ {izo vsej moči/vo vsju močʹ} ― teljes erejéből fut
- не в мочь ― ne v močʹ ― nem képes
- что есть мочи ― što jestʹ moči ― teljes erejéből
- кричать что есть мочи ― kričatʹ što jestʹ moči ― torkaszakadtából ordít
- мочи нет/не стало ― moči net/ne stalo ― nincs/elfogyott (az ereje/a türelme)
- мочи нет видеть его ― moči net videtʹ jevo ― látni sem bírom őt
- мочи нет, есть хочу ― moči net, jestʹ xoču ― rettenetesen ehetnékem van
- мочи нет, как холодно ― moči net, kak xolodno ― kibírhatatlanul hideg van