небо
eset | e.sz. | t.sz. |
---|---|---|
alanyeset | не́бо | небеса́ |
birtokos | не́ба | небе́с |
részes | не́бу | небеса́м |
tárgyeset | не́бо | небеса́ |
eszközh. | не́бом | небеса́ми |
elöljárós | не́бе | небеса́х |
небо (nebo)
Kiejtés
- IPA: [nʲɪbə]
Főnév
не́бо • (nébo) sn élett (birtokos не́ба, alanyeset tsz. небеса́, birtokos tsz. небе́с)
- ég
- menny
- под открытым небом ― pod otkrytym nebom ― a szabad ég alatt; a szabadban
- быть на седьмом небе ― bytʹ na sedʹmom nebe ― a hetedik mennyországban érzi magát; úszik a boldogságban
- между небом и землёй ― meždu nebom i zemljój ― ég és föld között; bizonytalan helyzetben
- это небо и земля ― eto nebo i zemlja ― ég és föld; óriási különbség
- коптить небо ― koptitʹ nebo ― lopja a napot; lustálkodik, henyél
- попасть пальцем в небо ― popastʹ palʹcem v nebo ― bakot lő; eltalálja a szarva közt a tőgyét [tkp. ujjával az égbe talál]
- превозносить до небес ― prevoznositʹ do nebes ― az egekig magasztal; felmagasztal
- как с неба свалился ― kak s neba svalilsja ― mintha az égből pottyant volna le
Lásd még
небо
- Lásd: nebo