окончить (okončitʹ)

Kiejtés

  • IPA: [ɐkənʲt͡ɕɪtʲ]

Ige

око́нчить (okónčitʹbef (folyamatos ока́нчивать)

  1. elvégez
  2. bevégez

Etimológia

о- (o-) +‎ ко́нчить (kónčitʹ)