eset e.sz. t.sz.
alanyeset по́ле поля́
birtokos по́ля поле́й
részes по́лю поля́м
tárgyeset по́ле поля́
eszközh. по́лем поля́ми
elöljárós по́ле поля́х

поле (pole)

Kiejtés

  • IPA: [pəlʲe]

Főnév

поле (pole) sn

  1. mező
  2. szántóföld
  3. [vmely speciális rendeltetésű, célú] tér, pálya
  4. terep
  5. kör, terület; tér
  6. mező, háttér, alap
  7. margó
  8. karima
    в открытом полеv otkrytom polenyílt mezőn
    геологи работают в полеgeologi rabotajut v polea geológusok (a) terepen dolgoznak
    заметки на поляхzametki na poljaxlapszéli jegyzetek; széljegyzetek
    лётное полеljótnoje polefelszállópálya
    магнитное полеmagnitnoje polemágneses tér
    минное полеminnoje polekat aknamező
    один в поле не воинodin v pole ne voinegy fecske nem csinál nyarat [tkp. egyetlen katona a harcmezőn nem sokat ér]
    олень на золотом полеolenʹ na zolotom pole[címertanban] szarvas arany mezőben
    поле битвы/браниpole bitvy/brania harc mezeje; csatatér
    поле деятельностиpole dejatelʹnostiműködési terület
    поле зренияpole zrenijalátókör
    поле обстрелаpole obstrelakat lőterület
    ржаное полеržanoje polerozsföld
    спортивное полеsportivnoje polesportpálya
    шляпа с широкими полямиšljapa s širokimi poljamiszéles karimájú kalap

Lásd még