поле
eset | e.sz. | t.sz. |
---|---|---|
alanyeset | по́ле | поля́ |
birtokos | по́ля | поле́й |
részes | по́лю | поля́м |
tárgyeset | по́ле | поля́ |
eszközh. | по́лем | поля́ми |
elöljárós | по́ле | поля́х |
поле (pole)
Kiejtés
- IPA: [pəlʲe]
Főnév
поле • (pole) sn
- mező
- szántóföld
- [vmely speciális rendeltetésű, célú] tér, pálya
- terep
- kör, terület; tér
- mező, háttér, alap
- margó
- karima
- в открытом поле ― v otkrytom pole ― nyílt mezőn
- геологи работают в поле ― geologi rabotajut v pole ― a geológusok (a) terepen dolgoznak
- заметки на полях ― zametki na poljax ― lapszéli jegyzetek; széljegyzetek
- лётное поле ― ljótnoje pole ― felszállópálya
- магнитное поле ― magnitnoje pole ― mágneses tér
- минное поле ― minnoje pole ― kat aknamező
- один в поле не воин ― odin v pole ne voin ― egy fecske nem csinál nyarat [tkp. egyetlen katona a harcmezőn nem sokat ér]
- олень на золотом поле ― olenʹ na zolotom pole ― [címertanban] szarvas arany mezőben
- поле битвы/брани ― pole bitvy/brani ― a harc mezeje; csatatér
- поле деятельности ― pole dejatelʹnosti ― működési terület
- поле зрения ― pole zrenija ― látókör
- поле обстрела ― pole obstrela ― kat lőterület
- ржаное поле ― ržanoje pole ― rozsföld
- спортивное поле ― sportivnoje pole ― sportpálya
- шляпа с широкими полями ― šljapa s širokimi poljami ― széles karimájú kalap