приличие (priličije)

Kiejtés

  • IPA: [prʲɪlʲɪt͡ɕɪje]

Főnév

приличие (priličije) sn

  1. illem, illendőség
из приличия
illendőségből; az illendőség kedvéért
соблюдать приличия
betartja az illemszabályokat