судьба
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | судьба́ | су́дьбы |
| birtokos | судьбы́ | су́деб |
| részes | судьбе́ | су́дьбам |
| tárgyeset | судьбу́ | су́дьбы |
| eszközh. | судьбо́й судьбо́ю |
су́дьбами |
| elöljárós | судьбе́ | су́дьбах |
Kiejtés
- IPA: [sʊdʲbə]
Főnév
судьба • (sudʹba) nn
- sors
- osztályrész
- végzet, fátum
- бросить (кого) на произвол судьбы ― brositʹ (kovo) na proizvol sudʹby ― a sors kénye-kedvére kiszolgáltat
- его постигла такая же судьба ― jevo postigla takaja že sudʹba ― ugyanerre a sorsra jutott ő is; ugyanez jutott osztályrészül neki is
- ирония судьбы ― ironija sudʹby ― a sors iróniája
- искушать судьбу ― iskušatʹ sudʹbu ― szerencsét próbál
- какими судьбами? ― kakimi sudʹbami? ― mi szél hozta?
- не судьба ― ne sudʹba ― nem (ezt) rendelte a sors; nem (ez) a sors rendelése
- сила судьбы ― sila sudʹby ― a végzet hatalma