ἀετός

Ógörög

ἀετός (aetós)

Kiejtés

 

• IPA: /a.e.tós/ → /a.eˈtos/ → /a.eˈtos/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /a.e.tós/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /a.eˈtos/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /a.eˈtos/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /a.eˈtos/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /a.eˈtos/

Főnév

ᾱ̓ετός • (āetós) hn (genitivus ᾱ̓ετοῦ); második ragozás

1. sas