ἡδονή

Ógörög

ἡδονή (hēdonḗ)

Kiejtés

 

• IPA: /hɛː.do.nɛ̌ː/ → /i.ðoˈni/ → /i.ðoˈni/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /hɛː.do.nɛ̌ː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /(h)e̝.doˈne̝/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /i.ðoˈni/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /i.ðoˈni/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /i.ðoˈni/

Főnév

ἡδονή • (hēdonḗ) nn (genitivus ἡδονῆς); első ragozás

1. gyönyör