ἰπνός

Ógörög

ἰπνός (ipnós)

Kiejtés

 

• IPA: /i.pnós/ → /iˈpnos/ → /iˈpnos/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /i.pnós/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /iˈpnos/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /iˈpnos/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /iˈpnos/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /iˈpnos/

Főnév

ἰπνός • (ipnós) hn (genitivus ἰπνοῦ); második ragozás

1. kemence

Etimológia

Tkp. *auko, lásd az angol oven szót.