ὄνος

Ógörög

ὄνος (ónos)

Kiejtés

 

• IPA: /ó.nos/ → /ˈo.nos/ → /ˈo.nos/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ó.nos/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈo.nos/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈo.nos/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈo.nos/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈo.nos/

Főnév

ὄνος • (ónos) ὄνος • (ónos) hn or nn (genitivus ὄνου); második ragozás

1. szamár

Etimológia

Tkp. asno, lásd a latin asinus szót.