ὠλένη

Ógörög

ὠλένη (ōlénē)

Kiejtés

 

• IPA: /ɔː.lé.nɛː/ → /oˈle.ni/ → /oˈle.ni/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ɔː.lé.nɛː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /oˈle.ne̝/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /oˈle.ni/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /oˈle.ni/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /oˈle.ni/

Főnév

ὠλένη • (ōlénē) nn (genitivus ὠλένης); első ragozás

1. könyök
2. öl (hosszmérték)

Etimológia

Tkp. *al- ~ *alko, lásd a szláv loket szót.