Bacsa
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɒt͡ʃɒ]
Tulajdonnév
Bacsa
- Családnév: Az ótörök eredetű [bághács] méltóságnév a magyarban az -á- kiesése, valamint az egymás mellé kerülő két áá (Báács) összevonása után Bács formára alakult, és személynévvé lett, amely igen gyakori volt az Árpádok korában. Ennek -a birtokjeles alakjából (Bácsa ~ Bacsa) ’Bácsé, Bács nevű személy fia, leszármazotta’ jelentésű családnév jött létre. Ugyanakkor helységnévvé is vált ugyanilyen formában ’Bács nevű személy faluja, birtoka’ jelentéssel Arad, Baranya, Győr, Hunyad, Sáros, Szabolcs, Zemplén vármegyében. Ezeknek a puszta, végződés nélküli alakjaikból is lehetett családnév, jelentése akkor ’Bacsa ~ Bácsa nevű településről való, bacsai ~ bácsai’. A trák–illír–albán eredre visszavezethető, a szlovák nyelvből a magyar tájnyelvbe bekerült ’számadó juhász’ jelentésű bacsa és az ugyanilyen etimológiájú román b cs szavak csak a magyar családnevek kialakulása után, a XVIII. században jelentek meg a magyar nyelvben, így csak elvétve lehetett belőlük családnév.