Balló

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɒlːoː]

Tulajdonnév

Balló

1. férfinév
2. Családnév: Ősi, valószínűleg finnugor eredetű ’bal’ (’baloldal’ jelentésű) közszavunkból gyakran használt személynév lett az Árpád-korban Bal ~ Bol alakban. Megkapva az -ó kicsinyítő képzőt később apanévként ’Baló ~ Balló ~ Boló ~ Bolló nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel családnév alakult belőle. Valamely Bal- ~ Bar- kezdetű keresztnevünk (Balabán, Balambér, Balázs, Balduin, Bálint, Baltazár, Barnabás ~ Barlabás > Ballabás) egy szótagra rövidült alakja (Bal-) is bővülhetett -ó kicsinyítő képzővel. Ebből ugyanúgy lett apai családnév. A hosszú -ll-et tartalmazók vagy a Barnabás ~ Barlabás > Ballabás mássalhangzó-hasonulása után keletkeztek, vagy a rövid -l- két magánhangzó közé kerülve (intervokális helyzetben) nyúlt meg bennük. Az -ly-et tartalmazó formák palóc vidékre utalnak, s esetleg a Bálint névből valók.

Változatok

Ballo, Baló, Balo, Baloh, Báló, Bálo, Bálló, Balyo, Balyó; Bolló, Boló