Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡sɒʃːiniɡørbɛ]

Főnév

Cassini-görbe

  1. (matematika) A Cassini-görbe (más néven Cassini-ovális) egy különleges síkbeli görbe, amely a következő módon definiálható: a görbe azon pontok halmaza, amelyek a két fix pont (fókuszok) távolságának szorzata állandó. Matematikailag a Cassini-féle görbe egyenlete a következőképpen írható fel:

 

ahol   a fókuszok távolságának fele.

Jellemzők:

1. Fókuszok: A Cassini-görbe két fókuszpontból indul ki, amelyeket a görbe definíciója szerint a pontok távolságának szorzata állandóan tart.

2. Alakzatok: A Cassini-féle görbék különböző formákat vehetnek fel attól függően, hogy az állandó   értéke milyen arányban viszonyul a fókuszok távolságához. A lehetséges formák közé tartozik: - Két diszjunkt görbe (amikor a fókuszok közötti távolság nagyobb, mint  ). - Egy nyolcas alakú görbe (amikor a fókuszok közötti távolság pontosan  ). - Egy összefüggő görbe, amely elágazik, ha a fókuszok közötti távolság kisebb   értéknél.

3. Geometriai tulajdonságok: A Cassini-féle görbe szimmetrikus a két fókusz középpontjára, és a görbe szimmetriája a koordináta-tengelyek mentén is megfigyelhető.

Alkalmazások:

- Matematikai analízis: A Cassini-féle görbék fontos szerepet játszanak a geometriai analízisben és a görbék vizsgálatában. - Fizikai modellezés: Számos fizikai problémában előfordulnak, például a gravitációs mezők és a pályák modellezésénél. - Művészet és design: Az érdekes formájuk miatt a Cassini-féle görbék gyakran használatosak művészeti alkotásokban és grafikai tervezésben.

Összegzés: A Cassini-féle görbe egy lenyűgöző geometriai alakzat, amely a fókuszok távolságának szorzataként van definiálva. Jellemzői és formái változatosak, és a matematikában, fizikában, valamint a művészetekben is számos alkalmazása van.