Dobos

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈdoboʃ]

Tulajdonnév

Dobos

1. Családnév. Alapszava az ősi magyar eredetű, ’ütős hangszer’ jelentésű dob közszavunk, mely vagy hangutánzás, vagy a dombból szóhasadás eredményeként jött létre. Ettől függetlenül megkaphatta a ’valamivel foglalkozó, valamivel bíró’ jelentésű -s képzőt, s mint ’dob készítője, használója’ személynévvé vált. Az egyéni névből is lehettek családnevek, jelentésük akkor ’Dobos nevű személy fia, leszármazotta’, de ragadványnévből is családnévvé válhatott. A közszóból azonban közvetlenül is kialakulhattak családnevek az egyéni nevek módjára, tehát a többnyire foglalkozási -s képzővel, s akkor jelentésük ’dobot készítő, dobon játszó’. Ugyanakkor a Dobos egyéni névből, mint a település birtokosának nevéből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül), valamint a dobos foglalkozásnévből is alakultak helynevek (mert királyi zenészek, katonai zenekar dobosai laktak ott, vagy tulajdonul kapták) Baranya, Bereg, Fejér, Pozsega, Szatmár, Zala vármegyében. Ezeknek bármelyike minden végződés nélkül ’onnan/oda való’ jelentésű, eredetre, származási helyre utaló családnévvé lehetett.