Kiejtés

  • IPA: [ ˈɡolɡikeːsyleːk]

Főnév

Golgi-készülék

  1. (gyógyszertan) A Golgi-készülék (vagy Golgi-apparátus) egy membránnal körülvett sejtszervecske, amely az eukarióta sejtekben található. Fő feladata a fehérjék és lipidek módosítása, csomagolása és szállítása, amelyeket a sejt más részein, például az endoplazmatikus retikulumban (ER) szintetizálnak. A Golgi-készülék az ER-ből érkező anyagokat végső formájukra alakítja, csomagolja és szállításra kész állapotba hozza.

A Golgi-készülék felépítése

A Golgi-készülék egy többrétegű membránstruktúrából áll, amely úgynevezett ciszternákból tevődik össze. Ezek a lapos membránzsákok egymásra rétegződve egy központi, jól szervezett rendszert alkotnak. A ciszternák között különböző régiók találhatók:

  1. Cisz-fázis (fogadó oldal): Ez a Golgi-készülék ER-hez legközelebbi része, ahol az ER-ből érkező fehérjék és lipidek fogadása történik.
  2. Mediális ciszternák (középső rész): Itt zajlanak a fehérjék és lipidek módosítása, például a glikoziláció, amely során cukormolekulák kapcsolódnak a fehérjékhez.
  3. Transz-fázis (szállító oldal): A transz-fázisban a véglegesített és csomagolt anyagok szállításra kész állapotba kerülnek, majd Golgi-hólyagokba csomagolva a sejt különböző részeibe vagy a sejten kívülre szállítódnak.

A Golgi-készülék működése és funkciói

  1. Fehérjék és lipidek módosítása:
    • A Golgi-készülék az ER-ben szintetizált fehérjéket és lipideket különböző kémiai módosításoknak veti alá. Ez a módosítás gyakran cukormolekulák kapcsolását jelenti (glikoziláció), amely meghatározza a fehérjék végső funkcióját és célállomását.
  2. Csomagolás és szortírozás:
    • A Golgi-készülék csomagolja a fehérjéket és lipideket különböző típusú hólyagokba, amelyeket célzottan a sejt megfelelő részére, vagy a sejthártyán kívülre szállítanak. Ez a szortírozás biztosítja, hogy az anyagok pontosan oda kerüljenek, ahol szükség van rájuk.
  3. Sejten kívüli kiválasztás:
    • A szekréciós hólyagok segítségével a Golgi-készülék szállítja azokat a fehérjéket és enzimeket, amelyeket a sejt kívülre juttat, például emésztőenzimeket a hasnyálmirigyből vagy a sejtek közötti mátrix elemeit.
  4. Lizoszómák képzése:
    • A Golgi-készülék az emésztőenzimeket tartalmazó hólyagokat is csomagolja, amelyekből lizoszómák keletkeznek. A lizoszómák a sejt lebontó központjai, amelyek az elhasználódott vagy feleslegessé vált anyagokat bontják le.
  5. Poliszacharidok szintézise (növényi sejtekben):
    • A növényi sejtek Golgi-készüléke a sejtfal alkotóelemeit, például a hemicellulózokat és pektineket is szintetizálja, amelyek a sejtfal merevségéhez és rugalmasságához járulnak hozzá.

A Golgi-készülék szerepe az életfolyamatokban

A Golgi-készülék nélkülözhetetlen a sejtek számára, mivel biztosítja a fehérjék és lipidek megfelelő módosítását és célzott szállítását. Különösen fontos szerepet játszik az endokrin rendszer hormonjainak és az emésztőenzimek kiválasztásában, a növényi sejtfal felépítésében és az immunválaszban is, mivel segíti a sejtek közötti kommunikációt biztosító fehérjék szállítását.

Összegzés

A Golgi-készülék az eukarióta sejtek „postahivatala”, amely az ER-ből érkező fehérjéket és lipideket módosítja, csomagolja és szortírozza, majd célzottan eljuttatja a sejt megfelelő részeibe vagy a sejten kívülre. Ez a sejtszervecske alapvető fontosságú a sejtek működése és a sejtek közötti kommunikáció szempontjából, és nélkülözhetetlen szerepe van az anyagcsere-folyamatokban és a sejt életfolyamataiban.

Fordítások