Magyar alkotmánybírósági határozat struktúrája
Kiejtés
- IPA: [ ˈmɒɟɒr ˈɒlkotmaːɲbiːroːʃaːɡi ˈhɒtaːrozɒt ˈʃtruktuːraːjɒ]
Főnév
Magyar alkotmánybírósági határozat struktúrája
Fogalma
A magyar alkotmánybírósági határozatok struktúrája különböző funkciókat ellátó elemekre épül:
- a rendelkező rész magát a döntést és a jogkövetkezményt tartalmazza,
- míg az indokolásban fejti ki a testület a döntéshez vezető érveket és alkotmányos összefüggéseket.
- A többségi vélemény indokolását követően szerepelnek a határozatban azon érvelések, amelyek a vita során kisebbségben maradt alkotmánybírák álláspontját a nyilvánosság számára is rögzítik.
A magyar alkotmánybíráskodásban is ismert a párhuzamos indokolás és a különvélemény intézménye:
Párhuzamos indokolást az alkotmánybíró akkor írhat a határozathoz, ha a többségi döntéssel egyetért, azonban más indokolásra építene.
Különvéleményt pedig abban az esetben fűzhet az alkotmánybíró a döntéshez, amennyiben a végkövetkeztetése eltérő, azaz a többségi döntésben foglaltakkal, annak egyik részével nem ért egyet.
Abtv. 66.§ (2) bekezdése (különvélemény), (3) bekezdése (párhuzamos indokolás)