Wikiszótár

Oppenheimer

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈopːɛnɦɛjimɛr]

Főnév

Oppenheimer

  1. (matematika, matematikus) J. Robert Oppenheimer (1904–1967) amerikai elméleti fizikus volt, akit leginkább az Manhattan-terv tudományos igazgatójaként ismerünk, amely az első atombombák kifejlesztéséért felelt a második világháború idején. Gyakran az „atombomba atyjának” nevezik, Oppenheimer jelentős hozzájárulásokat tett az elméleti fizikához a háború előtt és után. Életének későbbi szakaszát viták övezték, mivel ellenállt a hidrogénbomba kifejlesztésének, és politikai kapcsolatai miatt hírhedt biztonsági meghallgatáson esett át.

Korai Élet és Tanulmányok

  • Született: 1904. április 22-én, New York City-ben, az Egyesült Államokban.
  • Oppenheimer jómódú zsidó családban született. Apja, Julius Oppenheimer sikeres textilkereskedő volt, anyja, Ella pedig festő. Kiváltságos neveltetésben részesült, és már fiatalon megmutatkozott tehetsége a nyelvek és a tudományok terén.
  • A New York-i Etikai Kultúra Iskolájában tanult, ahol kiemelkedett az akadémiai tárgyakban, különösen a tudományokban és a nyelvekben. Oppenheimer később a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kémia szakon szerzett diplomát, bár szenvedélye egyre inkább a fizika felé fordult.
  • A Harvard után Európába utazott, hogy elméleti fizikát tanuljon, ahol olyan neves fizikusokkal dolgozott, mint Max Born, Wolfgang Pauli és Werner Heisenberg. Doktori fokozatát 1927-ben szerezte a Göttingeni Egyetemen.

Korai Pályafutás az Elméleti Fizikában

  • Miután visszatért az Egyesült Államokba, Oppenheimer a Caltech és a Kaliforniai Egyetem, Berkeley oktatója lett. Gyorsan elismerték őt, mint kiemelkedő fizikus, aki hozzájárult a kvantummechanika és a kvantumtérelmélet fejlődéséhez.
  • Oppenheimer legismertebb tudományos eredményei közé tartozik a Born-Oppenheimer közelítés, amely a molekulákban lévő elektronok és atommagok mozgásának leírására szolgál. Ez az alapvető eredmény a kvantumkémia terén.
  • Ezenkívül hozzájárult az asztrofizikához, kutatásai során Robert Serberrel dolgozva, amelyek a csillagok összeomlásának folyamatát vizsgálták. Ezek az eredmények alapozzák meg a fekete lyukak modern megértését.

A Manhattan-terv

Oppenheimer legismertebb szerepét a második világháború alatt töltötte be, amikor kinevezték a Manhattan-terv tudományos igazgatójává, amely a nukleáris fegyverek kifejlesztéséért volt felelős.

  • 1942-ben Leslie Groves tábornok Oppenheimert választotta a Los Alamos-i laboratórium vezetőjévé, Új-Mexikóban. Ez a laboratórium lett az atombomba tervezésének és összeállításának központi helyszíne.
  • Oppenheimer kulcsszerepet játszott a legjobb fizikusok, köztük Enrico Fermi, Richard Feynman, Niels Bohr és Edward Teller toborzásában, hogy részt vegyenek a projektben. Vezetése alatt a csapat sikeresen megtervezte és megépítette az első atombombákat.
    1. július 16-án, a Trinity teszt során Új-Mexikó sivatagában sikeresen robbantották fel az első nukleáris fegyvert. Az esemény tanújaként Oppenheimer híressé vált idézete a Bhagavad-gítából: „Most én lettem a halál, a világok pusztítója.”

Két atombombát később Hiroshimára és Nagaszakira dobtak le 1945 augusztusában, ami Japán megadásához és a második világháború végéhez vezetett.

A Háború Utáni Évek és Viták

A háború után Oppenheimer közszereplővé vált, és az atomenergia-politika egyik kulcsfontosságú tanácsadója lett. A United States Atomic Energy Commission (AEC) Általános Tanácsadó Bizottságának (GAC) elnökévé nevezték ki, ahol a nukleáris energia békés felhasználásának támogatója volt, és ellenezte a hidrogénbomba (a korábbiaknál erősebb termonukleáris fegyver) kifejlesztését.

  • A hidrogénbomba elleni tiltakozása miatt konfliktusba került olyan prominens személyekkel, mint Edward Teller és Lewis Strauss, akik támogatták a fejlesztést. Ez végül drámai kimenetelű bukásához vezetett.

A Biztonsági Meghallgatás és Következményei

1954-ben, a Vörös Riadalom és a McCarthyizmus csúcspontján, Oppenheimer hűségét megkérdőjelezték. Az előző politikai kapcsolatai miatt, köztük korábbi baloldali csoportokhoz és egyénekhez (beleértve feleségét, Kittyt, és testvérét, Franket, akik a Kommunista Párt tagjai voltak), politikai üldöztetés célpontjává vált.

  • Az AEC biztonsági meghallgatása végül Oppenheimer biztonsági engedélyének visszavonásához vezetett. Nyilvánosan megalázták, és hatása az amerikai nukleáris politikára jelentősen csökkent.
  • A meghallgatás és annak következményei erősen vitatottak voltak. Számos tudós, köztük Albert Einstein és Niels Bohr, megvédte Oppenheimert, és úgy vélték, hogy az eljárás inkább politikai támadás volt, semmint valódi nemzetbiztonsági vizsgálat.

Későbbi Élet és Örökség

Miután biztonsági engedélyét megvonták, Oppenheimer az akadémiai karrierjére koncentrált. A Princetoni Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója lett, ahol 1966-os nyugdíjazásáig dolgozott. Bár az amerikai kormány perifériájára szorította, Oppenheimer továbbra is foglalkozott a tudomány és a nukleáris fegyverek használatának filozófiai és etikai kérdéseivel.

  • 1963-ban Lyndon B. Johnson elnök neki ítélte az Enrico Fermi-díjat, amely a tudományos közösségen belüli részleges rehabilitációját szimbolizálta, bár a biztonsági meghallgatás során szerzett sebeket soha nem heverték ki teljesen.

Oppenheimer 1967. február 18-án, 62 évesen halt meg torokrákban.

Tudományos Hozzájárulások

Oppenheimer tudományos hozzájárulásai messze túlmutatnak a Manhattan-terven. Főbb eredményei közé tartoznak:

  1. Born-Oppenheimer közelítés: Ez az elmélet alapvető fontosságú a kvantumkémiában, mivel egyszerűsíti az elektronok és atommagok közötti összetett kölcsönhatásokat molekulákban, így megkönnyítve a molekuláris szerkezetek és kémiai reakciók számítását.
  2. Csillagfizika és Fekete Lyukak: Oppenheimer kutatásai a nagy tömegű csillagok összeomlásáról hozzájárultak a neutroncsillagok

és a fekete lyukak megértéséhez. Robert Serberrel végzett munkája során megalkották az Oppenheimer-Volkoff határt, amely meghatározza, hogy egy neutroncsillag maximális tömege mikor omlik össze fekete lyukká.

  1. Magfizika: Oppenheimer fontos hozzájárulásokat tett a kozmikus sugárzás, a kvantumelektrodinamika és a kvantummechanika tanulmányozásához.

Oppenheimer Öröksége

J. Robert Oppenheimer öröksége bonyolult és ellentmondásos. A Manhattan-terv vezetőjeként döntő szerepet játszott az első nukleáris fegyverek kifejlesztésében, amely örökre megváltoztatta az emberi történelem irányát. Tudományos zsenialitása vitathatatlan, de későbbi élete során a nukleáris fegyverek etikai következményeivel kapcsolatos küzdelme és a hidrogénbomba elleni tiltakozása miatt ellentmondásos alakká vált.

Munkássága tartós hatást gyakorolt mind a fizikára, mind a közpolitikára. Oppenheimer a tudomány hatalmának és felelősségének szimbóluma marad, különösen a nukleáris fegyverek kontextusában. Története emlékeztető arra, hogy a tudomány és annak eredményei milyen mélyreható következményekkel járhatnak az emberiség számára.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Oppenheimer&oldid=3449590”