„Wikiszótár:héber átírás” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „==Romanizations== {{shortcut|WT:HE TR}} * Hebrew transliterations (that is, romanizations) are not words. Hebrew entries should only be written in the Hebrew script. *…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
== Az ábécé, azaz a mássalhangzók ==
A héber ábécé 22 mássalhangzóbetűből áll. Amikor a héber ''ábécé''ről beszélünk, akkor ''csak'' ezekre a betűkre gondolunk, az összes többi jel (a pontok) ''nem'' tartoznak bele az ábécébe, ''[[betű]]''nek is csak ezeket nevezzük.
{| {{széptáblázat}}
|-
!colspan="4"|Alapbetűk!!colspan="3"|Végbetűk ''(kamnefec)''!!Magánhangzóbetűként ''(mater lectionis)''
|-
!betű!!név!!átírás!!kiejtés!!betű!!név!!kiejtés!!mit jelöl és hol
|-
|<font size="+3">א</font> || [[álef]] || ʾ || – || || || ||á – héberben ritka, arámban gyakori
|-
|<font size="+3">ב</font> || [[bét]] || b || b / v || || || ||
|-
|<font size="+3">ג</font> || [[gimel]] || g || g || || || ||
|-
|<font size="+3">ד</font> || [[dálet]] || d || d || || || ||
|-
|<font size="+3">ה</font> || [[hé]] || h || h, – || || || ||(a), á, e, é, ó – csak szó végén
|-
|<font size="+3">ו</font> || [[váv]] || w || v || || || || ó, ú (o, u) – szó belsejében vagy végén; elején csak az <font size="+3">וּ</font> ''ú- és'' kötőszóban
|-
|<font size="+3">ז</font> || [[zajin]] || z || z || || || ||
|-
|<font size="+3">ח</font> || [[hét (betű)|hét]] || ḥ || ch || || || ||
|-
|<font size="+3">ט</font> || [[tét (betű)|tét]] || ṭ || t || || || ||
|-
|<font size="+3">י</font> || [[jod]] || y || j || || || || í (i), é – szó belsejében vagy végén; e – egy birtokragban
|-
|<font size="+3">כ</font> || [[khaf]] || k || k / ch ||<font size="+3">ך</font> || vég-khaf || ch (k) ||
|-
|<font
|-
|<font size="+3">מ</font> || [[mém (betű)|mém]] || m || m||<font size="+3">ם</font> || vég-mém || m ||
|-
|<font size="+3">נ</font> || [[nun (héber betű)|nun]] || n || n||<font size="+3">ן</font> || vég-nun || n ||
|-
|<font
|-
|<font size="+3">ע</font> || [[ajin]] || ʿ || – || || || || (e – jiddisben)
|-
|<font size="+3">פ</font> || [[pé]] || p || p / f||<font size="+3">ף</font> || vég-pé || f (p) ||
|-
|<font size="+3">צ</font> || [[cádi]] || ṣ, c || c||<font size="+3">ץ</font> || vég-cádi || c ||
|-
|<font size="+3">ק</font> || [[kof]] || q, ḳ || k || || || ||
|-
|<font size="+3">ר</font> || [[rés]] || r || r || || || ||
|-
|<font size="+3">שׂ</font> || [[szin (betű)|szin]] || ś || sz || || || ||
|-
|<font size="+3">שׁ</font> || [[sin]] || š || s || || || ||
|-
|<font
|}
Eredetileg az ''s'' és az ''sz'' jelölésére csak egy betűt alkalmaztak (''sin:'' <big>ש</big>), a ma őket megkülönböztető ''diakritikus pont'' későbbi fejlemény (''sin:'' <big>שׁ</big> és ''szin:'' <big>שׂ</big>). A mai pontozatlan szövegekben a ''sin'' mindig jelöletlen, csak a ''szin'' kap pontot, középkori szövegben mindkettő jelöletlen. A betűk elnevezése egységes, a szefárd – askenázi – újhéber kiejtési különbségekkel magyarázható kisebb eltéréseknek (pl. ''jod / jud, cáde / cadi'') nincs jelentősége (a fenti betűnevek az [[OH.]] 264. oldalán lévő táblázatot követik, amely Bányai Viktória és Komoróczy Szonja Ráhel munkáján alapul).
=== Több betű, egy hang ===
Amint a fenti táblázatban is látható, helyenként előfordul, hogy több betűhöz ugyanaz a hangérték tartozik, akárcsak a magyar ''j'' és ''ly'' esetében (az alábbiakban a modern izraeli hébert vesszük alapul). Az azonos hangértékkel rendelkező betűk az alábbiak:
{| {{széptáblázat}}
|colspan=2| Egyik betű ||colspan=2| Másik betű || Közös hangérték
|-
| vét<br /><small>(dágés nélkül)</small> || <font size="+3">ב</font> || váv || <font size="+3">ו</font> || '''/v/'''
|-
| kaf<
|-
| khaf<br /><small>(dágés nélkül)</small> || <font size="+3">כ</font> || hét || <font size="+3">ח</font> || '''/χ/''' („kh”)
|-
| tét || <font size="+3">ט</font> || táv || <font size="+3">ת</font> || '''/t/'''
|-
| számeh || <font size="+3">ס</font> || szin<br /><small>(balra ponttal)</small> || <font size="+3">שׂ</font> || '''/s/''' („sz”)
|}
=== Alak szerinti rendezés ===
Az alábbi táblázat alaki hasonlóság szerint rendezve mutatja be a betűket, hogy a szembeállítás révén a különbségeik jobban kitűnjenek. (Ezúttal [[serif|talpas (serif)]], azon belül Times New Roman betűtípussal szerepelnek a betűk.)
{| {{széptáblázat}}
|align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ז</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ו</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ד</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ר</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ן</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ך</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ף</font> ||
|-
|colspan=8|
|-
| align=center| zajin ||align=center| váv ||align=center| dálet ||align=center| rés ||align=center| <font color="orange">vég-nun</font> ||align=center| <font color="blue">vég-khaf</font> ||align=center| <font color="red">vég-pé</font> ||
|-
|colspan=8|
|-
|align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">נ</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ב</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">כ</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">פ</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">מ</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ם</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ט</font> ||align=center| <font size="+4" face="Times New Roman">ס</font>
|-
|colspan=8|
|-
|align=center| <font color="orange">nun</font> ||align=center| bét ||align=center| <font color="blue">khaf</font> ||align=center| <font color="red">pé</font> ||align=center| <font color="purple">mém</font> ||align=center| <font color="purple">vég-mém</font> ||align=center| tét ||align=center| számeh
|-
|colspan=8|
|-
| <font size="+4" face="Times New Roman">ה</font> || <font size="+4" face="Times New Roman">ח</font> || <font size="+4" face="Times New Roman">ת</font> || ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">ץ</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">ע</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">צ</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">ש</font>
|-
|colspan=8|
|-
| hé || hét || táv || ||align=right| <font color="green">vég-cádi</font> ||align=right| ajin ||align=right| <font color="green">cádi</font> ||align=right| sin
|-
|colspan=8|
|-
|colspan=8 align=center| További, könnyebben elkülöníthető betűk
|-
|colspan=8|
|-
| ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">ל</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">ק</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">ג</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">א</font> ||align=right| <font size="+4" face="Times New Roman">י</font> ||colspan=2|
|-
|colspan=8|
|-
| ||align=right| lámed ||align=right| kof ||align=right| gimel ||align=right| álef ||align=right| jod ||colspan=2|
|}
=== Mássalhangzócsoportok ===
A mássalhangzókat különféle közös tulajdonságaik alapján (melyek lehetnek nyelvtaniak vagy pusztán formaiak) a héber nyelvtan csoportokba sorolja. A héber elnevezések általában az egyes betűcsoportokból alkotott mozaikszavak, vagyis nem jelentenek semmit.
* '''kamnefec (végbetűk)''' – Öt betűnek – <big>כ מ נ פ ץ </big> ''k, m, n, p, c'' – külön szóvégi formája van, négyet az alapbetűk szárának lehúzásával, egyet ''(m)'' összezárásával kapunk. Elnevezése a belőlük alkotott <big>כַּמְנֶפֶץ</big> ''kamnefec'' betűszó. A végbetűk az óhéberben még nem léteztek.<ref>Az [[arab nyelv|arabban]] és a [[szír nyelv|szírben]] majdnem minden betűnek van végfomája.</ref>
* '''begadkefat-betűk''' – A <big>ב ג ד כ פ ת</big> ''b, g, d, k, p, t'' betűk, vannak kemény és lágy formáik, ''dáges lenét'' vehetnek föl.
* '''magánhangzóbetűk (mater lectionis)''' – A <big>ה</big> ''hé'', <big>ו</big> ''váv'' és <big>י</big> ''jod'' bizonyos helyzetekben magánhangzókat jelöl. Ilyenkor nevük magánhangzóbetű (héberül <big>אִמּוֹת הַקְּרִיָּה</big> ''immót haqqərijjá olvasási anyák'' vagy ''anyabetűk''). Az <big>א</big> ''álef'' is idetartozik, de ''á''-ként való alkalmazása az arámban szokásos és nem a héberben.
* '''némabetűk''' – Azok a betűk, amelyeket az olvasás során nem kell kiejteni. Bármely betű lehet néma, ami nem kap magánhangzót vagy svát, a héberben ugyanis a szó utolsó mássalhangzóját leszámítva ''minden'' betű kell, hogy kapjon magánhangzót vagy svát. Ami nem kap, az abban a helyzetben az olvasás szempontjából nem létezőnek tekintendő. Elsősorban az ''álef'' tartozik ide (pl. a <big>רֹאשׁ</big> ''rós fej''-ben, mert nincs magánhangzója, de a <big>יֶאֱהַב</big> ''je'ehav szeretni fog'' már nem, mert itt van magánhangzója; a <big>יִשׁשָׂכָר</big> ''jišśáchár Izsakhár''-ban az <big>שׁ</big> ''š'' néma). A némabetűket a gondosabb kéziratok és kiadások ''ráfé''-val jelölik.
* '''torokhangok (gutturálisok)''' – Az <big>א ה ח ע</big> ''álef, hé, chet, ajin'' és a <big>ר</big> ''res''. Nem kettőzhetőek; szimpla svá helyett összetettet vesznek fel; környezetükben kedvelik az ''a''-hangokat és amit lehet, arra is változtatnak. A ''res'' hol közéjük tartozik, hol nem.
* '''foghangok (dentálisok)''' – A <big>ד ט ת</big> ''d, ṭ, t'' betűk bizonyos helyzetekben felcserélődhetnek.
* '''sziszegők (szibiláták)''' – A <big>ז ס צ שׁ שׂ</big> ''z, sz, c, sz (ś), s'' betűk bizonyos helyzetekben felcserélődhetnek. Memóriaszavuk <big>זַסְצַשׁ</big> ''zaszcas''.
* '''nyújtott betűk (litterae dilatabiles)''' – A legtöbb héber betű kinyújtható, ezt sorok végén alkalmazták, ha a sor üres lett volna (Héber elnevezése a leggyakoribb ilyen betűkből <big>אֲהַלְתֶּם</big> ''ahaltem'')
|