„Wikiszótár:orosz átírás” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{| {{széptáblázat}} |- ! align=left | Nagybetű ! align=left | Kisbetű ! align=left | Kézírás ! align=left | Mai név ! align=left | Eredeti név<ref group="†"…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
{| {{széptáblázat}}
{| style="width:100%; border-spacing:0.15em; vertical-align:top; text-align:center; clear:both; "
|-
|+ Wiktionary standard transliteration for Russian
! align=left | Nagybetű
|- style="background-color:#becfeb; "
! align=left | Kisbetű
! 1
! align=left | Kézírás
! 2
! align=left | Mai név
! 3
! align=left | Eredeti név<ref group="†">Kb. [[1900]]-ig a betűk elnevezéseinél az [[egyházi szláv nyelv]] által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.</ref>
! 4
! align=left | [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]
! 5
! align=left | Magyar példa
! 6
! align=left | Orosz példa
! 7
! align=left | Számérték<ref group="†">A számok értéke megfelel a [[görög számok]]nak, azzal a különbséggel, hogy a '''ѕ'''-t használták a [[digamma]] helyett, a '''ч'''-t a [[koppa]] helyett, és a '''ц'''-t a [[szampi]] helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.</ref>
! 8
! align=left | [[Unicode]] ([[Tizenhatos számrendszer|Hexa]])
! 9
|-
! 10
| '''А''' || '''а''' || [[Fájl:01-Russian alphabet-А а.svg]] || а {{IPA|/a:/}} || азъ {{IPA|/az/}} || {{IPA|/a/}} || Sv'''á'''jc || {{audio|Ru-да.ogg|д'''а'''}} || 1 || U+0410 / U+0430
! 11
|-
! 12
| '''Б''' || '''б''' || [[Fájl:02-Russian alphabet-Б б.svg]] || бэ {{IPA|/bɛ/}} || буки {{IPA|/'bu.kʲɪ/}} || {{IPA|/b/}}, {{IPA|/bʲ/}} || '''b'''aba || {{audio|Ru-бас.ogg|'''б'''ас}}, {{audio|Ru-бес.ogg|'''б'''ес}} || – || U+0411 / U+0431
! 13
|-
! 14
| '''В''' || '''в''' || [[Fájl:03-Russian alphabet-В в.svg]] || вэ {{IPA|/vɛ/}} || вѣди {{IPA|/'vʲe.dʲɪ/}} || {{IPA|/v/}}, {{IPA|/vʲ/}} || '''v'''íz || {{audio|Ru-волк.ogg|'''в'''олк}}, {{audio|Ru-век.ogg|'''в'''ек}} || 2 || U+0412 / U+0432
! 15
|-
! 16
| '''Г''' || '''г''' || [[Fájl:04-Russian alphabet-Г г.svg]] || гэ {{IPA|/gɛ/}} || глаголь {{IPA|/glʌ.'golʲ/}} || {{IPA|/g/}}, {{IPA|/gʲ/}} || '''g'''ép || {{audio|Ru-год.ogg|'''г'''од}}, {{audio|Ru-герой.ogg|'''г'''еро́й}} || 3 || U+0413 / U+0433
! 17
|-
! 18
| '''Д''' || '''д''' || [[Fájl:05-Russian alphabet-Д д.svg]] || дэ {{IPA|/dɛ/}} || добро {{IPA|/də.'bro/}} || {{IPA|/d/}}, {{IPA|/dʲ/}} || '''d'''ugó || {{audio|Ru-дать.ogg|'''д'''ать}}, {{audio|Ru-дело.ogg|'''д'''е́ло}} || 4 || U+0414 / U+0434
! 19
|-
! 20
| '''Е''' || '''е'''<ref group="†" name="lágyul">Az '''е''', '''ё''', '''и''', '''ю''', '''я''' magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az '''е''', '''ё''', '''ю''', '''я''' betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy [j]-t ejtünk előttük. A szókezdő '''и''' is jésített volt a [[19. század]]ig.</ref> || [[Fájl:06-Russian alphabet-Е е.svg]] || е {{IPA|/jɛ/}} || есть {{IPA|/jesʲtʲ/}} || {{IPA|/je/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲe/}} || '''je'''l || || 5 || U+0415 / U+0435
! 21
|-
! 22
| '''Ё''' || '''ё'''<ref group="†" name="lágyul"/><ref group="†">A '''ё''' betűt [[1797]] óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű ''opcionális,'' tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelvészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.</ref> || [[Fájl:07-Russian alphabet-Ё ё.svg]] || ё {{IPA|/jo/}} || – || {{IPA|/jo/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲo/}} || '''jo'''g || {{audio|Ru-ёж.ogg|'''ё'''ж}} || – || U+0401 / U+0451
! 23
|-
! 24
| '''Ж''' || '''ж''' || [[Fájl:08-Russian alphabet-Ж ж.svg]] || жэ {{IPA|/ʒɛ/}} || живѣте {{IPA|/ʒɪ.'vʲo.tʲə/}} || {{IPA|/ʐ/}}, {{IPA|/ʑ/}} || '''zs'''ír || {{audio|Ru-жир.ogg|'''ж'''ир}}, {{audio|Ru-жюри.ogg|'''ж'''юри́}} || – || U+0416 / U+0436
! 25
|-
! 26
| '''З''' || '''з''' || [[Fájl:09-Russian alphabet-З з.svg]] || зэ {{IPA|/zɛ/}} || земля {{IPA|/zʲɪ.'mʲlʲa/}} || {{IPA|/z/}}, {{IPA|/zʲ/}} || '''z'''ár || {{audio|Ru-замок.ogg|'''з'''амо́к}}, {{audio|Ru-земля.ogg|'''з'''емля́}} || 7 || U+0417 / U+0437
! 27
|-
! 28
| '''И''' || '''и'''<ref group="†" name="lágyul"/> || [[Fájl:10-Russian alphabet-И и.svg]] || и {{IPA|/i:/}} || иже {{IPA|/'i:.ʒə/}} || {{IPA|/i/}} || '''i'''tt || || 8 || U+0418 / U+0438
! 29
|-
! 30
| '''Й''' || '''й''' || [[Fájl:11-Russian alphabet-Й й.svg]] || и краткое {{IPA|/i: 'kra.tkəjə/}} || и съ краткой {{IPA|/i: s 'kra.tkəj/}} || {{IPA|/j/}} || '''j'''ég || || – || U+0419 / U+0439
! 31
|-
! 32
| '''К''' || '''к''' || [[Fájl:12-Russian alphabet-К к.svg]] || ка {{IPA|/ka/}} || како {{IPA|/'ka.kə/}} || {{IPA|/k/}}, {{IPA|/kʲ/}} || '''k'''út || {{audio|Ru-кость.ogg|'''к'''ость}}, {{audio|Ru-кино.ogg|'''к'''ино́}} || 20 || U+041A / U+043A
! 33
|-
! colspan=4 | archaic (pre-1918)
| '''Л''' || '''л''' || [[Fájl:13-Russian alphabet-Л л.svg]] || эль {{IPA|/ɛlʲ/}} || люди {{IPA|/'lʲu.dʲɪ;/}} || {{IPA|/l/}}, {{IPA|/lʲ/}} || '''l'''ó || {{audio|Ru-лошадь.ogg|'''л'''о́шадь}}, {{audio|Ru-хлеб.ogg|х'''л'''еб}} || 30 || U+041B / U+043B
|- style="background-color:#dee7f5; "
|-
| [[А]]
| '''М''' || '''м''' || [[Fájl:14-Russian alphabet-М м.svg]] || эм {{IPA|/ɛm/}} || мыслѣте {{IPA|/'mɨ.slʲə.tʲɪ/}} || {{IPA|/m/}}, {{IPA|/mʲ/}} || '''m'''ár || {{audio|Ru-мыло.ogg|'''м'''ы́ло}}, {{audio|Ru-мясо.ogg|'''м'''я́со}} || 40 || U+041C / U+043C
| [[Б]]
|-
| [[В]]
| '''Н''' || '''н''' || [[Fájl:15-Russian alphabet-Н н.svg]] || эн {{IPA|/ɛn/}} || нашъ {{IPA|/naʃ/}} || {{IPA|/n/}}, {{IPA|/nʲ/}} || '''n'''ő || {{audio|Ru-нос.ogg|'''н'''ос}}, {{audio|Ru-нёс.ogg|'''н'''ёс}} || 50 || U+041D / U+043D
| [[Г]]
|-
| [[Д]]
| '''О''' || '''о''' || [[Fájl:16-Russian alphabet-О о.svg]] || o {{IPA|/o/}} || онъ {{IPA|/on/}} || {{IPA|/o/}} || '''o'''rr || {{audio|Ru-облако.ogg|'''о́'''блако}} || 70 || U+041E / U+043E
| [[Е]]
|-
| [[Ё]]
| '''П''' || '''п''' || [[Fájl:17-Russian alphabet-П п.svg]] || пэ {{IPA|/pɛ/}} || покой {{IPA|/pʌ.'koj/}} || {{IPA|/p/}}, {{IPA|/pʲ/}} || '''p'''ára || {{audio|Ru-под.ogg|'''п'''од}}, {{audio|Ru-пепел.ogg|'''п'''е́'''п'''ел}} || 80 || U+041F / U+043F
| [[Ж]]
|-
| [[З]]
| '''Р''' || '''р''' || [[Fájl:18-Russian alphabet-Р р.svg]] || эр {{IPA|/ɛr/}} || рцы {{IPA|/rʦɨ/}} || {{IPA|/r/}}, {{IPA|/rʲ/}} || '''r'''óka || {{audio|Ru-рука.ogg|'''р'''ука́}}, {{audio|Ru-река.ogg|'''р'''ека́}} || 100 || U+0420 / U+0440
| [[И]]
|-
| [[Й]]
| '''С''' || '''с''' || [[Fájl:19-Russian alphabet-С с.svg]] || эс {{IPA|/ɛs/}} || слово {{IPA|/'slo.və/}} || {{IPA|/s/}}, {{IPA|/sʲ/}} || '''sz'''ép || {{audio|Ru-собака.ogg|'''с'''оба́ка}}, {{audio|Ru-синий.ogg|'''с'''и́ний}} || 200 || U+0421 / U+0441
| [[К]]
|-
| [[Л]]
| '''Т''' || '''т''' || [[Fájl:20-Russian alphabet-Т т.svg]] || тэ {{IPA|/tɛ/}} || твердо {{IPA|/tvʲe.rdə/}} || {{IPA|/t/}}, {{IPA|/tʲ/}} || '''t'''ó || {{audio|Ru-то.ogg|'''т'''о}}, {{audio|Ru-тень.ogg|'''т'''ень}} || 300 || U+0422 / U+0442
| [[М]]
|-
| [[Н]]
| '''У''' || '''у''' || [[Fájl:21-Russian alphabet-У у.svg]] || у {{IPA|/u:/}} || укъ {{IPA|/uk/}} || {{IPA|/u/}} || '''u'''grik || || 400 || U+0423 / U+0443
| [[О]]
|-
| [[П]]
| '''Ф''' || '''ф''' || [[Fájl:22-Russian alphabet-Ф ф.svg]] || эф {{IPA|/ɛf/}} || фертъ {{IPA|/fʲert/}} || {{IPA|/f/}}, {{IPA|/fʲ/}} || '''f'''őz || {{audio|Ru-фон.ogg|'''ф'''он}}, {{audio|Ru-кофе.ogg|ко́'''ф'''е}} || 500 || U+0424 / U+0444
| [[Р]]
|-
| [[С]]
| '''Х''' || '''х''' || [[Fájl:23-Russian alphabet-Х х.svg]] || ха {{IPA|/xa/}} || хѣръ {{IPA|/xʲer/}} || {{IPA|/x/}}, {{IPA|/xʲ/}} || A'''h'''med || {{audio|Ru-хлеб.ogg|'''х'''леб}}, {{audio|Ru-хитрый.ogg|'''х'''и́трый}} || 600 || U+0425 / U+0445
| [[Т]]
|-
| [[У]]
| '''Ц''' || '''ц''' || [[Fájl:24-Russian alphabet-Ц ц.svg]] || цэ {{IPA|/ʦɛ/}} || цы {{IPA|/ʦɨ/}} || {{IPA|/ts/}} || '''c'''ica || || 900 || U+0426 / U+0446
| [[Ф]]
|-
| [[Х]]
| '''Ч''' || '''ч''' || [[Fájl:25-Russian alphabet-Ч ч.svg]] || че {{IPA|/tʆɛ/}} || червь {{IPA|/tʆervʲ/}} || {{IPA|/tɕ/}} || '''cs'''al || {{audio|Ru-час.ogg|'''ч'''ас}} || 90 || U+0427 / U+0447
| [[Ц]]
|-
| [[Ч]]
| '''Ш''' || '''ш''' || [[Fájl:26-Russian alphabet-Ш ш.svg]] || ша {{IPA|/ʃa/}} || ша {{IPA|/ʃa/}} || {{IPA|/ʂ/}} || '''s'''ó || || – || U+0428 / U+0448
| [[Ш]]
|-
| [[Щ]]
| '''Щ''' || '''щ''' || [[Fájl:27-Russian alphabet-Щ щ.svg]] || ща {{IPA|/ʆa/}} || ща {{IPA|/ʆa/}} || {{IPA|/ɕː/}} || '''s'''éta || {{audio|Ru-щука.ogg|'''щ'''у́ка}} || – || U+0429 / U+0449
| [[Ъ]]
|-
| [[Ы]]
| '''Ъ''' || '''ъ''' || [[Fájl:28-Russian alphabet-ъ.svg]] || твёрдый знак {{IPA|/'tvʲo.rdəj 'znak/}} || еръ {{IPA|/jer/}} || <ref group="†">A kemény jelet '''(ъ)''' a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid ''a-szerű'' elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször [ŭ]-val írnak át.</ref> || – || || – || U+042A / U+044A
| [[Ь]]
|-
| [[Э]]
| '''Ы''' || '''ы''' || [[Fájl:29-Russian alphabet-ы.svg]] || ы {{IPA|/ɨ:/}} || еры {{IPA|/'je.rɨ/}} || {{IPA|/ɨ/}}<ref group="†">Az '''ы''' egy [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű középső hang, melyet legjobban az [[orosz nyelv]] őrzött meg. Az óoroszban eredetileg [[nazalizáció|nazalizált]] volt a legtöbb helyen: óorosz:&nbsp;''камы'' /'ka.mɪ̃/ – orosz:&nbsp;''камень'' /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: '''ъ'''&nbsp;+&nbsp;'''і'''&nbsp;>&nbsp;'''ъı'''&nbsp;>&nbsp;'''ы'''.</ref> || t'''i''' || {{audio|Ru-ты.ogg|т'''ы'''}} || – || U+042B / U+044B
| [[Ю]]
|-
| [[Я]]
| '''Ь''' || '''ь''' || [[Fájl:30-Russian alphabet-ь.svg]] || мягкий знак {{IPA|/'mʲaç.kʲɪj 'znak/}} || ерь {{IPA|/jerʲ/}} || {{IPA|/&nbsp;ʲ/}}<ref group="†">A lágyító jelet '''(ь)''' a mássalhangzók lágyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid ''i-szerű'' elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször [ĭ]-val írnak át.</ref> || – || || – || U+042C / U+044C
| [[I]]
|-
| [[Ѳ]]
| '''Э''' || '''э'''<ref group="†">Az '''э''' 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített '''e'''-től. Eredetileg az '''е''' volt a jésítetlen /e/ hang jele, a '''ѥ''' vagy '''ѣ''' pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltozott.</ref> || [[Fájl:31-Russian alphabet-Э э.svg]] || э оборотное {{IPA|/'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/}} || – || {{IPA|/ɛ/}} || h'''e'''g || {{audio|Ru-этот.ogg|'''э́'''тот}} || – || U+042D / U+044D
| [[Ѣ]]
|-
| [[Ѵ]]
| '''Ю''' || '''ю''' || [[Fájl:32-Russian alphabet-Ю ю.svg]] || ю<ref group="†" name="lágyul"/> {{IPA|/ju:/}} || ю {{IPA|/ju:/}} || {{IPA|/ju/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲu/}} || '''lyu'''k || || – || U+042E / U+044E
|- style="background-color:#dee7f5; "
|-
| [[а]]
| '''Я''' || '''я'''<ref group="†" name="lágyul"/><ref group="†" name="ja">A '''ѧ''' betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű '''я''' betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.</ref><ref group="†">1708-ig, a jésített /ja/ hangot '''ıa'''-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a '''ѧ''' és a '''ıa''' betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: '''18.''')</ref> || [[Fájl:33-Russian alphabet-Я я.svg]] || я {{IPA|/ja:/}} || я {{IPA|/ja:/}} || {{IPA|/ja/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲa/}} || '''já'''r || {{audio|Ru-яд.ogg|'''я'''д}} || – || U+042F / U+044F
| [[б]]
|-
| [[в]]
! align="left" colspan="10" | 1918-ban megszüntetett betűk
| [[г]]
|-
| [[д]]
| '''І''' || '''і'''<ref group="†">Az '''і''', melynek kiejtése megegyezik az '''и''' betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (például ''Нью-Іоркъ'' /n&ʲju jork/ "New York") valamint a ''міръ'' /mʲir/ "világ" szóban a ''миръ'' /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.</ref> || – || – || і {{IPA|/i:/}} || {{IPA|/i/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲi/}} || mint az '''и''' || || 10 || &nbsp;
| [[е]]
|-
| [[ё]]
| '''Ѳ''' || '''ѳ'''<ref group="†">A '''ѳ''' a [[görög nyelv|görögből]] származik, teljes egészében megegyezik az '''ф''' betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.</ref> || – || – || ѳита {{IPA|/'fʲi:.tə/}} || {{IPA|/f/}} vagy {{IPA|/fʲ/}} || mint a '''ф''' || || 9 || &nbsp;
| [[ж]]
|-
| [[з]]
| '''Ѣ''' || '''ѣ'''<ref group="†">A '''ѣ''' ''(jaty)'' betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a '''е''' betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.</ref> || – || – || ять {{IPA|/jatʲ/}} || {{IPA|/jɛ/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲe/}} || mint az '''е''' || || – || &nbsp;
| [[и]]
|-
| [[й]]
| '''Ѵ''' || '''ѵ'''<ref group="†">A '''ѵ''' (''izsica,'' görög [[üpszilon]]) kiejtése szintén az '''и'''-vel egyezett meg. Főkét görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.</ref> || – || – || ижица {{IPA|/'i:.ʒɪ.ʦə/}} || {{IPA|/i/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲi/}} || mint az '''и''' || || – || &nbsp;
| [[к]]
|-
| [[л]]
! align="left" colspan="10" | A 18. század óta nem használt betűk
| [[м]]
|-
| [[н]]
| '''Ѕ''' || '''ѕ'''<ref group="†">A '''ѕ''' kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fordul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.</ref> || – || – || зѣло {{IPA|/'zʲe.lə/}} || {{IPA|/dz/}}, {{IPA|/z/}} vagy {{IPA|/zʲ/}} || Mint a '''з''' || || 6 || &nbsp;
| [[о]]
|-
| [[п]]
| '''Ѯ''' || '''ѯ'''<ref group="†" name="görög">A '''ѯ''' és '''ѱ''' betűk a görög [[xi]] és [[pszi]] betűk megfelelői, csak grörög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.</ref> || – || – || кси {{IPA|/ksʲi/}} || {{IPA|/ks/}} vagy {{IPA|/kʲsʲ/}} || mint a '''кс''' || || 60 || &nbsp;
| [[р]]
|-
| [[с]]
| '''Ѱ''' || '''ѱ'''<ref group="†" name="görög"/> || – || – || пси {{IPA|/psʲi/}} || {{IPA|/ps/}} vagy {{IPA|/pʲsʲ/}} || mint a '''пс''' || || 700 || &nbsp;
| [[т]]
|-
| [[у]]
| '''Ѡ''' || '''ѡ'''<ref group="†">Az '''ѡ''' a görög [[ómega]] betűből származik, kiejtése megegyezik az '''о''' betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.</ref> || – || – || омега {{IPA|/ʌ.'mʲe.gə/}} || {{IPA|/o/}} || mint az '''о''' || || 800 || &nbsp;
| [[ф]]
|-
| [[х]]
| '''Ѫ''' || '''ѫ''' || – || – || юс большой {{IPA|/'jus bʌlʲ.'ʃoj/}} || {{IPA|/u/}}, {{IPA|/ju/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲu/}}<ref group="†" name="kezdettől">A ''юс''ok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben.https://ru.m.wikipedia.org/wiki/Юс_большой Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: '''10.''')</ref> || mint az '''у''' vagy a '''ю''' || || – || &nbsp;
| [[ц]]
|-
| [[ч]]
| '''Ѧ'''<ref group="†" name="kezdettől"/> || '''ѧ'''<ref group="†" name="kezdettől"/> || – || – || юс малый {{IPA|/'jus 'ma.lɪj/}} || {{IPA|/ja/}} vagy {{IPA|/&nbsp;&ʲa/}}<ref group="†" name="ja"/> || mint a '''я''' || || – || &nbsp;
| [[ш]]
|-
| [[щ]]
| '''Ѭ''' || '''ѭ''' || – || – || юс большой іотированный<br />{{IPA|/'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/}} || {{IPA|/ju/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲu/}}<ref group="†" name="kezdettől"/> || mint a '''ю''' || || – || &nbsp;
| [[ъ]]
|-
| [[ы]]
| '''Ѩ''' || '''ѩ''' || – || – || юс малый іотированный<br />{{IPA|/'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/}} || {{IPA|/ja/}} vagy {{IPA|/&nbsp;ʲa/}}<ref group="†" name="kezdettől"/> || mint a '''я''' || || – || &nbsp;
| [[ь]]
| [[э]]
| [[ю]]
| [[я]]
| [[і]]
| [[ѳ]]
| [[ѣ]]
| [[ѵ]]
|- style="background-color:#dee7f5; "
| A a
| B b
| V v
| G g, H h, X x, V v<sup>1</sup>
| D d
| E e, Je je, ɛ<sup>2</sup>, Jó jó, ó<sup>4</sup>
| Jó jó, ó<sup>5</sup>
| Ž ž
| Z z
| I i
| J j
| K k
| L l
| M m
| N n
| O o
| P p
| R r
| S s
| T t
| U u
| F f
| X x
| C c
| Č č, Š š<sup>6</sup>
| Š š
| Šč šč
| ʺ, -<sup>7</sup>
| Y y
| ʹ
| ɛ, E e<sup>3</sup>
| Ju ju, u<sup>8</sup>
| Ja ja
| I i
| F f
| Ě ě
| I i
|}