βιόω

Ógörög

βιόω (bióō)

Kiejtés

 

• IPA: /bi.ó.ɔː/ → /βiˈo.o/ → /viˈo.o/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /bi.ó.ɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /biˈo.o/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /βiˈo.o/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /viˈo.o/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /viˈo.o/

Ige

βιόω • (bióō)

(bióó)

1. él

Etimológia

Tkp. *gvi, lásd pl. a manx bio, illetve a latin vivo igét.