fizetés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfizɛteːʃ]

Főnév

fizetés

1. Munkabér.
2. Az a cselekvés, hogy valaki fizet.

Etimológia

fizet +‎ -és

Fordítások

fizetés — lásd bér

kifizetés

angol: payment (en) baszk: ordainketa (eu), ordaintze (eu) bolgár: плащане (bg) sn (plaštane) cseh: platba (cs) nn finn: maksu (fi) francia: paiement (fr) hn, payement (fr) hn görög: πληρωμή (el) nn (pliromí) holland: betaling (nl) nn indonéz: pembayaran (id) ír: íocaíocht (ga) nn japán: 支払い (ja) (しはらい, shiharai) katalán: pagament (ca) hn kínai: 付款 (zh) (fùkuǎn)

mezei mari: тӱлымаш (mhr) (tülymaš) német: Bezahlung (de) nn olasz: pagamento (it) hn orosz: платёж (ru) hn (platjóž), оплата (ru) nn (oplata), плата (ru) nn (plata) portugál: pagamento (pt) román: plată (ro) nn, plătire (ro) spanyol: pago (es) svéd: betalning (sv) kn szuahéli: malipo (sw) telugu: చెల్లింపు (te) (cellimpu)

Szinonimák

• (munkabér): bér, gázsi, illetmény, járandóság, lózung, zsold

Származékok

• (összetételek): adófizetés, alapfizetés, fizetésemelés, fizetésképtelen