Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkor]

Főnév

kor

  1. Egy hosszabb időszak.
  2. Az életkor.

Etimológia

Egy ótörök *qur szóból, vö. kirgiz курак.

Fordítások

Ragozás

kor ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kor korok
tárgyeset kort korokat
részes eset kornak koroknak
-val/-vel korral korokkal
-ért korért korokért
-vá/-vé korrá korokká
-ig korig korokig
-ként korként korokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben korban korokban
-on/-en/-ön koron korokon
-nál/-nél kornál koroknál
-ba/-be korba korokba
-ra/-re korra korokra
-hoz/-hez/-höz korhoz korokhoz
-ból/-ből korból korokból
-ról/-ről korról korokról
-tól/-től kortól koroktól
kor birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én korom koraim
a te korod koraid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kora korai
a mi korunk koraink
a ti korotok koraitok
az ő koruk koraik

Szinonimák

Származékok

Kurd

Melléknév

kor

  1. vak

Zazaki

Melléknév

kor

  1. vak